Az Európai Bizottság nemrég adta ki tanulmányát a középtávú, 2016-2026 időszakra vonatkozóan. A következőkben ebből fogok pár főbb pontot kiemelni.

A következő 10 évben várhatóan az energia és nyersanyagárak csökkenni, a gabonaárakban kis mértékben, de növekedés jósolható. A növekedésnek a hátterében a 2020 utáni területalapú támogatás megvonása is lehet, amivel a gazdák kompenzálni szeretnék kiesésüket.

A tejpiac nehézségei a következő években is fennmarad, a nagy felvásárló országok (pl.: Kína) importja jelentősen csökkent. Így az Unióban felhalmozódott többlet erősen csökkenti az árakat. Több helyen olvasható, hazánkban már önköltség alatt vennék csak át a tejet. Nagy valószínűséggel a következő időszakban a trend marad (1.300.000 tonna / év) vagy csökken az EU-ban. Ezzel a tejtermelési kapacitással is a legjobbak között lehetünk. Ennél csak Új-Zéland termel többet.

Az EU-s húsfogyasztás 2014 és 2015-ben a csúcson volt, így az elemzők csökkenést jósolnak. Kivételt képez a baromfi, ahol várhatóan további növekedés figyelhető meg. Az európai húsfogyasztás közel 90%-a baromfi. Ebben közrejátszik a többi húsféle negatív reklámja (pl.: tengeri halak sok arzént tartalmaznak). Az előzőekben említett tendencia hazánkra is jellemző lesz, ugyanis 2017 januárjától csökken a tej, tojás és baromfi forgalmi adója 27%-ról 5%-ra.

Kérdés, mennyit fogunk ebből érezni, a vállalkozók engednek-e az árakból. A nagyobb vállalatok közlése szerint nem fogják profitként elkönyvelni a csökkentést. Hogy ebből mi fok megtörténni az számomra kérdéses, ugyanis a tavalyi sertés áfa csökkentést sem lehetet igazán érzékelni.

Az előrejelzés szerint a húsfogyasztás növekedése 13% körülire tehető világviszonylatban, ami kedvezően fogja befolyásolni az EU export piacát.