A kormány módosítást nyújtott be a GMO mentesre utaló jelzésről szóló törvényhez. A módosítás keretében emelni akarják a maximális jelenlegi 0,1%-ról 0,9%-ra a GMO határértéket.

A GMO mentes élelmiszer Magyarországon még az Alaptörvényben is rögzített. Azonban eddig is takarmányként bekerült hazánkba GM növények, főleg szója formában. Az állati takarmányozás területén számottevő a szója felhasználása, amit a hazai piac nem tud kielégíteni, így szükséges az import terméket – ez a legtöbb esetben GM növény - is behozni az országba. A Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője szerint egyáltalán nem igazak azok az állítások, melyek szerint a rendelet módosításával Magyarország az Európai Uniós szabályokhoz igazodna. A génmódosított termékek körül többször volt (és lesz is) nagyobb vita. Konkrét bizonyíték még sem ellene, sem mellette nem szól. Ehhez további kísérletezés, megfigyelés szükséges. Az USA-ban, ahol a legelterjedtebb a GM növények elsősorban a megfelelő mennyiségű termény előállítása miatt alkalmazzák. Az USA-ban monokultúrában termesztenek, amihez ellenálló fajták/hibridek szükségesek. Ezek a növények sejtjei akár tartalmazhatnak a kártevő/károkozó elleni formulákat (pl.: BT kukorica), így kevesebbet vagy nem is kell alkalmazni további vegyszereket. Pont ez a kiegészítő anyagok aggasztók, ugyanis elfogyasztva bekerül az emberi szervezetbe és különböző hatásokat fejthet ki.

A kutatások mind az ellenzők, mind a támogatók terén folyamatos. Amennyiben sikerülni fog egy bizonyítottan emberi egészségre nem káros növénycsoportot kialakítani az igen jelentős lépés lenne. Kevesebb termőterület kellene igénybe venni, az éhínség a fejlődő országokban csökkenthető lenne.

Addig azonban nem lenne célszerű a jelenlegi szint kilencszeresére növelni a határértéket. Ez a lakosságot félrevezetheti, a gazdálkodókat megkárosítja, ugyanis jelentős összegeket fektettek a határérték betartására. Itt érdemes megemlíteni, hogy több uniós országban (Franciaország, Németország, Ausztria) hasonlóan 0,1%-a küszöbérték, továbbá Finnországban 0%, azaz zéró tolerancia van hatályban.

Itt a tavasz, ezzel együtt megkezdődik az év eleji munkálatok, melyhez mint sok máshoz pénzre lesz szükségünk. Az utóbbi pár hétben egyre több fórumon hangoztatják, lesz 2020 után is területalapú támogatás és zöldítés. De hangsúlyozzák szigorúbb feltételekhez fogják kötni. 2017-ben az egységes területalapú támogatás (SAPS) és a zöldítés összege 67.000 Ft körül fog alakulni. Ezen felül több támogatási típust megkülönböztetnek, köztük állatjóléti, fiatal gazda támogatás, stb. A fent említett támogatásokra akár banki kölcsön keretében előre igénybe tudjuk venni. Ez a gazdálkodónak és a hitelintézeteknek is előnyös. A vállalkozók - őstermelők - egy összegben hozzájutnak a támogatáshoz, nem kell megvárni a darabogban kiutalt összeget, ami akár 4-5 részlet is lehet. A hitelintézetek szemszögéből egy biztos fedezetű hitelt tudnak kihelyezni.

Mikor éri meg a hitel?

Ahogy az előbbiekben írtam, egy összegben juthatunk a pénzünkhöz, ezzel megkönnyítve a gazdálkodás finanszírozását. Ahol jelentős kiadás várható amihez szükséges nagyobb összeg. Nincs hitelcélhoz kötve a felhasználás, nem kell igazolni a bank részére mire lett elköltve az összeg. legtöbb esetben nem kerül bevonásra ingatlan fedezet, elég a támogatás. A hitel tőketörlesztése a kiutalt támogatásból történik, így csak a kamatot szükséges fizetni.

Forrás: Agroinform

Mire kell az igényléshez?

Minden esetben több oldalas igénylőt kell kitölteni, amihez érdemes könyvelő segítségét kérni. Ebben több a gazdálkodó/vállalkozással kapcsolatos információra rákérdezhetnek.  Amire szükségünk lesz az előző évi (vagy két évi) támogatási kifizetésről szóló hatósági (MVH) határozat. NAV (bővített tartalmú) igazolás, ami alapján kiderül van-e adótartozásunk (vagy részletfizetési megállapításunk, amit csak a bővített igazolás tartalmaz). Érdemes regisztrálni a köztartozásmentes adósok listájába, ugyanis ebben az esetben nem kérnek igazolást. Őstermelők esetében érvényes őstermelői kártya. Az aktuális évi támogatási igénylőt a legtöbb esetben utólag is be lehet mutatni, de van bank ahol előre kérik. A hatóság által kiállított dokumentum, ami tartalmazza, mely számlára kerül kiutalásra az igényelt összeg. Itt érdemes megjegyezni, a legtöbb hitelintézet meglévő számlát vagy új számlanyitást ír elő, amire a támogatás érkezhet. Amennyiben állattartók igényelnek, szükséges lehet az ENAR  és TIR bizonyítványt bemutatni.

Mire kell odafigyelni?

A hitelintézetek minősítik ügyfeleiket, mely során kategorizálnak. A jobb minősítéssel rendelkező adósok nagyobb összeget igényelhetnek. A rosszabb minősítéssel rendelkező ügyfelektől sem zárkóznak el, de akár plusz fedezetet is kérhetnek. Az OTP-nél minősítés függvényében 57.600 - 61.000 Ft/ha a SAPS és a zöldítés igényelhető összege. Az Erste banknál az igényelt összeget figyelik és minősítés alapján 85 - 100 %-ig is igényelhető az előfinanszírozás. Legvégül, de ami nem elhanyagolható a kamatozás. A bankok igen kedvező kamatozáshoz köti a termékeiket ( lássuk be, igen nagy bajnak kell bekövetkezni, hogy valaki ne kapja meg a támogatást az Államtól). Az OTP-nél 3 havi BUBOR + évi 2,99 %, valamint évi 1-1,50% kezelési költséget, továbbá keret-beállítási jutalékot számítanak fel. Az Erste banknál 1 havi BUBOR + évi 2,50%-ot, valamint 1% folyósítási jutalékot számolnak fel folyósításonként. A támogatásra zálogjogot is bejegyezhetnek, amit a Hitelbiztosítéki Nyilvántartó Rendszerben rögzítenek (FHB Banknál). Ennek díját az ügyfélnek kell fizetni, ami kb. 7.000 Ft. A hitel futamideje legtöbb esetében egy évnél nem hosszabb. A hitelt ebben az esetben a tárgyévet követő év július 30.-ig kell visszafizetni, azaz a támogatás várható utolsó folyósításának időpontja. Akad hitelintézet (pl OTP, Takarékszövetkezetek) ahol egyszerre akár három évre előre is igényelhető az előfinanszírozás, de most csak az egy éves támogatás előfinanszírozást szerettem volta ismertetni.

Javult a levegő szennyezettségi szintje több nagyvárosban, ezért feloldották a szmog riadót a legtöbb településen, köztük Budapesten is. Ennek apropóján szeretném áttekinteni, miért alakul ki, mi a szmog és mit lehet ellene tenni? 

A szmog környezett szennyezés hatására kialakuló füstköd. Két típusa van, ami földrajzi és időjárási körülmények, valamint a légköriben található szennyezőanyagok mennyisége határoz meg. Elnevezésük oxidáló és redukáló, de legtöbben az észlelésük szolgáló városnéven ismerik (Londoni és Los Angeles-i).

Télen és a hideg időjárás hatására a Londoni-típusú szmog alakul ki.

Főleg fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű felhasználására jelentkezik. Főleg vidéken, ahol több fával tüzelő lakás található. Sok esetben sajnálatos módon fa helyett (vagy fával együtt) hulladékot és olajos anyagokat is elégetnek. Ez nem csak a környezetre, de saját egészségükre is káros, ugyanis az elégetett hulladék és olajos anyagok rákkeltő (karcinogén) vegyületeket tartalmaz, ami a levegőbe kerülve belélegezzük. Kialakulásához hozzájárul a szélcsendes időjárás, magas légnyomás és a magas relatív páratartalom. Döntően kén-dioxidot, szén-monoxidot, port és kormot találhatunk a levegőben. Ezek a szennyezőanyagok belélegezve elraktározódnak, így szövődmények alakulhatnak ki a szervezetben.

Mit lehet tenni ellene?

Megfelelő felszereltséggel rendelkező gépjárműkkel kell alkalmazni. Előtérbe kell hozni az alternatív hajtású járműveket (hibrid, elektromos, hidrogén).
Ellenőrizni kellene az eltüzelt anyagokat, mivel a jelenlegi szabályozás alapján csak tettenérés esetében történik hatósági intézkedés. Így mire kiérnek az ellenőrök sok esetben el is tüntetnek mindent az illegális tüzelők.
Igaz a mostani alternatív fűtő rendszerek beüzemelése költséges, de hosszabb távon megtérül (kb 4-6 év).

Ide tartozik:

• geotermikus energia (5-600 méter mélyről szivattyúzzák fel a meleg vizet amivel fűtenek, majd visszasajtolják a talajba.)
• pellet / brikett (mindkettő préselt termék; nedvességtartalmuk alacsony, így jobb hatásfokkal ég; a fához viszonyítva közel duplája a fűtőértéke)
• napelem (az utóbbi időben a technológiai fejlődésnek köszönhetően igen jó hatásfokú elemeket készítenek, amivel elektromos árammal fűthetünk / használhatjuk fel a lakásban).

A 2014 augusztusában bevezetett Oroszország elleni embargóról az utóbbi időben egyre többet írnak. Több EU-s ország (köztük Magyarország is) és az Egyesült Államok is jelezte feloldanák a szankciókat. Ennek legfőbb indoka, a bevezetett kereskedelmi szankció nem érte el a várt hatást. 

2014.-ben az Orosz Ukrán konfliktust követően vezették be az Oroszország elleni embargót. Ekkor még a legtöbb elemző és politikus úgy vélekedett, ezzel meg tudják regulázni az oroszokat. Ezzel az intézkedéssel több uniós országnak jelentős bevételkiesése történt, amit EU-s pénzekkel próbáltak pótolni. Az orosz vezetők már akkor elkezdtek törekedni az önellátó gazdaság kialakítására. Ebben sokan nem hittek, végül nekik lett igazuk.

 Az embargó hatására rohamosan fejlődni kezdett az orosz élelmiszertermelés. Meg kell említeni, hogy az orosz mezőgazdaság igen fejlett. Az utóbbi időben több szárazság és fagytűrő gabonafélét nemesítettek ki. Ennek eredményeként közel 1.000 ha eddig nem használ legelőt törtek fel és osztottak ki művelésre.

 A bevezetett szankció hazánkra nézve is hátrányos volt, becslések szerint 4-5 milliárd dollár kiesést okozott. Magyarországról főleg húsexport (döntően baromfi) volt jellemző. A megtermelt húsmennyiséget jelenleg távol-keleten próbálják meg értékesíteni, ahol versenyezni kell a helyi olcsó termékkel.

 Az orosz Szövetségi Növényi- és Állategészségügyi Felügyelet vizsgálatai alapján, még a minőségen javítani szükséges. Azonban példaként említik baromfihúsból már csaknem 100 százalékban, marhahúsból pedig 90 százalékban önellátó az ország.

 A szankció bevezetése inkább visszájául sült el, mit az a kitalálói gondolták és ezzel erősítették az Oroszokat. Érdemes lenne minél előbb visszavonni az embargót, mielőtt még más úton végleg meg nem oldják az importot. Mert ha ez megtörténi, akár hazánk is jelentős export bevételtől eshet el.

Kép: hirhatar.com

Az Európai Bizottság nemrég adta ki tanulmányát a középtávú, 2016-2026 időszakra vonatkozóan. A következőkben ebből fogok pár főbb pontot kiemelni.

A következő 10 évben várhatóan az energia és nyersanyagárak csökkenni, a gabonaárakban kis mértékben, de növekedés jósolható. A növekedésnek a hátterében a 2020 utáni területalapú támogatás megvonása is lehet, amivel a gazdák kompenzálni szeretnék kiesésüket.

A tejpiac nehézségei a következő években is fennmarad, a nagy felvásárló országok (pl.: Kína) importja jelentősen csökkent. Így az Unióban felhalmozódott többlet erősen csökkenti az árakat. Több helyen olvasható, hazánkban már önköltség alatt vennék csak át a tejet. Nagy valószínűséggel a következő időszakban a trend marad (1.300.000 tonna / év) vagy csökken az EU-ban. Ezzel a tejtermelési kapacitással is a legjobbak között lehetünk. Ennél csak Új-Zéland termel többet.

Az EU-s húsfogyasztás 2014 és 2015-ben a csúcson volt, így az elemzők csökkenést jósolnak. Kivételt képez a baromfi, ahol várhatóan további növekedés figyelhető meg. Az európai húsfogyasztás közel 90%-a baromfi. Ebben közrejátszik a többi húsféle negatív reklámja (pl.: tengeri halak sok arzént tartalmaznak). Az előzőekben említett tendencia hazánkra is jellemző lesz, ugyanis 2017 januárjától csökken a tej, tojás és baromfi forgalmi adója 27%-ról 5%-ra.

Kérdés, mennyit fogunk ebből érezni, a vállalkozók engednek-e az árakból. A nagyobb vállalatok közlése szerint nem fogják profitként elkönyvelni a csökkentést. Hogy ebből mi fok megtörténni az számomra kérdéses, ugyanis a tavalyi sertés áfa csökkentést sem lehetet igazán érzékelni.

Az előrejelzés szerint a húsfogyasztás növekedése 13% körülire tehető világviszonylatban, ami kedvezően fogja befolyásolni az EU export piacát.

A napokban jelent meg egy kiadvány az MNB honlapon a fenti címmel. Jó dolognak tartom, ugyanis több országban már alkalmazzák, és sok előnye van, ránk ügyfelekre nézve is.

Hazánkban a hitelállományokat a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) tárolják. A fennálló hiteleket tárolja a rendszer, de eltérő adatokat tárol a lakossági és vállalkozói szegmensben. A vállalkozói oldalon a jelenleg fennálló és a megszűnt hitelek is megtalálhatók – ezt szeretné az MNB most kiterjeszteni a lakosságra is – úgymint a felvett hitelek száma, problémamentes ügyeltek, de a késedelmek és egyéb problémás adatok is megtalálhatók. A lakossági oldalon csak a fennálló hitelekről, valamint az elmúlt 5 évről tartalmaz információt a profilok. Hozzá kell tenni, amennyiben valaki kéri, amint kifizette a hitelt, le lehet kerülni a listáról. Jogszabály írja elő, hogy akár meg is lehet tagadni a KHR-be történő feltöltést, azonban a legtöbb hitelintézet ebben az esetben nem hitelez. Ezzel védik mind magunkat, mind az ügyfelet.

Az MNB kiadvány összehasonlítja a régiós országok adatait, amiből kiderül a vállalkozói átlagkamatok nálunk kedvezőbbek, ezzel szemben a lakossági hitelek nálunk jóval magasabbak, mint a szomszédos országokban. Ez döntően a tárolt többlet információval támasztható alá.

Jó dolognak tartom a pozitív adóslista bevezetését, ugyanis ezt követően csökken a bizonytalanság, ami miatt kamatot mérsékelhetnek a bankok. A hazai hitelintézeteknek is érdekük lenne a csökkentés, ugyanis a nemzetközi bankok egyből lépni fognak. Ahogy látszik a régió többi országában a több információ nagyobb biztonságot jelent számukra is.

A kiadvány pontos elképzelést nem taglal, de véleményem szerint érdemes lenne hasonló rendszert kialakítani, mint az Egyesült Államok által használt FICO rating.

Ez egy pontszámos rendszer, ahol az egyes kategóriák súlyozott mértékben szerepelnek. 300-850 pont érhető el. Az amerikai bankok ~90%-a alkalmazza ezt a minősítést. Előnye, bárki kiszámolhatja, mennyi pontot érhet el, így egyből kiderülhet számára kaphat-e hitelt. A számítás során a múltbeli adatokat is figyelembe veszik (35%-ban), de a fennálló hitelek is döntő hangsúlyt kapnak (30%).

Mindent összegezve mindenki jól járhat a pozitív adóslistával. A bankok több információhoz, így nagyobb biztonsággal helyezik ki pénzüket. Az ügyfelek kedvezőbb besorolást kaphatnak, amivel akár nagyobb összeget és kedvezőbb kamatot is kaphatnak.

Itt érdemes megjegyezni, bárki lekérdezheti a KHR-ben tárolt adatait évente egyszer díjmentesen. Nem kell mást tenni, mint felkeresni egy bankot és kitölteni a szükséges adatlapot.

Forrás: mnb.hu; myfico.com

Idei évre igen nagy dömping volt pályázatok terén. Több uniós forrás is elstartolt. Vannak kedvező hitelek, a több éve ismert NHP (növekedési hitelprogram), ami jelenleg a harmadik szakaszában van. Az NHP lehívásokat meghosszabbították 2017 tavaszáig, továbbá a deviza pillér egy részét átfordították a forintos pillérbe. Az NHP kedvező 2,5%-os hitel, amit gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint őstermelők igényelhetik. A jelenlegi harmadik szakasz keretében beruházásra, üzletrész vásárlásra fordítható az igényelt összeg. Sokan nem tudják, de a mérnöki kamara tagja is igényelhetik, mellyel gépjárműhez is juthatnak.

Az NHP mellett az idei évben jelent meg az igen nagy vízhangot kapó MFB (Magyar Fejlesztési Bank) 0%-os hitele. A terméket nem minden hitelintézet forgalmazhatja (jelenleg az FHB, Budapest Bank és a Takarékok), ami miatt több hitelintézet a nemtetszését fejezte ki. Az igénylőknek szigorú feltételeknek kell megfelelni. Többtíz oldalas részletes igénylőlapot kell kitölteni. Hasonlóan a többi hitelhez itt is részletes üzleti tervet kérnek.

Aki nem akar, vagy nem tud indulni, annak alternatíva lehet a Széchenyi Program keretében nyújtott termékek. Úgymint a beruházási hitel, forgóeszköz hitel, vagy a folyószámla hitelkeret (normál és agrár). Mindegyik termékhez AVHGA kezességvállalás kapcsolódik, így nem szükséges ingatlanfedezet. A hitelekhez állami kamattámogatás kapcsolódik, így szinte 2-3%-os hitelekhez juthatunk. Ezeknél a termékeknél is szigorú előírásokat kell teljesíteni, de nem leheletetlen feladat.

Kanyarodjunk vissza a pályázatokhoz. Létrehoztak egy hasznos új linket ahol elérhetővé tették az összes Operatív Program aktuális pályázati menetrendjét. A Kormány célja a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó pályázatok minél hamarabb lehívhatók legyenek (céljuk a 2018. év vége).

Forrás: BÉT

Idén tavasszal lehetett először hallani, hogy a Bayer ajánlatot tett a Monsanto felvásárlására. Akkor még meghiúsult az ügylet, de szeptemberben pont került a történet végére. A Bayer 66 milliárd dollárért felvásárolta a Monsanto génmódosított termékeiről ismert amerikai céget. Ezzel a német vegy- és gyógyszeripari vállalat vertikuma kibővül a vetőmag előállítás és kereskedelemmel. A fúzió neheze még hátra van, ugyanis több mint 30 versenyhivatali engedélyt kell beszerezniük. A végleges összeolvadás 2017 végére várható.

Az egyesülés kérdéseket vet fel, merre fog tovább haladni a Monsanto. Ugyanis a két vállalat/ország merőben eltérő célokban hisz. Itt döntően a génmódosított (GMO) területre gondolok. A Monsanto élen jár a genetikailag módosított növények kutatási és fejlesztési területén. Az USA-ban döntően ilyen termékeket (szója, kukorica, gyapot) forgalmaznak.

Ezzel szemben az Európai Unióban és Németországban a GMO tiltott, a hagyományos gazdálkodást részesítik előnyben. [Itt érdemes megjegyezni, Magyarországon is tiltott a GMO növények termesztése, amit az alaptörvény is tartalmaz.] Európa jelentős országaiban szintén tiltott, de Romániában és Szerbiában a vezetők rábólintottak a GMO növények termesztésére. 

Érdeklődve várom mit fog lépni a Bayer. Továbbiakban is gyártja a GMO növényeket, vagy felhagy vele? Az USA-ban évtizedek óta ezeket a termékeket használják. Amennyiben át kell állniuk hagyományos gazdálkodásra, akkor óriási fordulatot kell venniük. Ugyanis jelenleg a mezőgazdasági területeket felosztották és masszív monokultúrát alkalmaznak. Átállás esetén nekik is vetésforgó kellene alkalmazniuk, ugyanis a monokultúra hatására kár- és kórokozók megjelenése fokozódik. Másfelől jól jöhet ki a Bayer a GMO visszaszorításával, ugyanis az amerikai lakosság is egyre inkább keresi a bio és GMO mentes termékeket.

Azonban azzal a gondolattal is el lehet játszani, hogy a Transzatlanti Szabadkereskedelmi Egyezmény (TTIP) keretében behozza Európába a GMO vetőmagokat. Az egyesülés következtében, várhatóan a németek a TTIP mellett fognak lobbizni. Nagy-Britannia kilépésével nőtt Németország befolyása, így akár meg is szavazhatják a "lazább" szabályokat tartalmazó TTIP-t. Ezzel segítve a német piac előrehaladását. A GMO mellett szólhat, a nagyobb termésátlag és a kevesebb vegyszerhasználat. De akár az is, hogy jelenleg is behozható a piacra a GMO termény, azonban nem termeszthető (pl.: szója).

 Hogy mi lesz a végeredmény, arra 2017 végiéig várnunk kell. Addig mind a két cég megy a maga útján. Lehet a 30 hatóság közül valamelyik ellenzi a fúziót és ezzel keresztbevágja a Bayer terveit.